Egészséges életmód

Magyarországon a halálozás háromnegyedéért a táplálkozással és az életmóddal összefüggő betegségek a felelősek - elsősorban a szív és érrendszeri, másodsorban a daganatos megbetegedések. Vagyis, a nem megfelelő táplálkozás és életmód jelentős mértékben hozzájárul a lakosság kedvezőtlen egészségi állapotához és a következményes nagy arányú halálozáshoz.

Az egészséges táplálkozással és életmóddal ezek a betegségek jelentősen megelőzhetők. Az egészségmegtartó, betegségmegelőző táplálkozás és életmód ajánlásai egyszerűek, megtartásuk nem igényel különösebb erőfeszítést, vagy többletkiadást. Mindössze bizonyos alapelveket kell ismerni és alkalmazni.


Az egészséges táplálkozás megjelenítésére egy házat képzeljenek el. Nevezzük ezt az Egészséges Táplálkozás Házának, ami a gabonafélékre épül, mint alapra, a zöldség-főzelékfélék és gyümölcsök alkotják az oldalfalakat és a tető húsokból és húskészítményekből, valamint tejből és tejtermékekből áll. Ezekből az élelmiszercsoportokból naponta többször is fogyasztani kell. Azok a táplálékok, amik zsiradékban és cukorban igen gazdagok természetesen nem szerepelnek a mindennapi táplálkozás házának szerkezetében, ezeket célszerű inkább hetente, vagy ritkábban fogyasztani.

Hogyan kell egészségesen táplálkozni? Hogyan csoportosítjuk az élelmiszereket az egészséges táplálkozás számára? Az egészséges táplálkozás alapja a gabonafélék rendszeres fogyasztása. Együnk naponta többször gabonafélékből készült táplálékot - 6-11 egységnyit -, de a választékban keressük a teljes értékű, korpát is tartalmazó lisztből készült, magvakat is tartalmazó termékeket! Mennyi is az az 1 egység? a gabonafélékből: 1 szelet kenyér (4 dkg), 1 kifli (4 dkg), 5 dkg (fél adag) tarhonya, galuska, 10 dkg (fél adag) készre főzött rizs, hántolt árpa, gabonapehely, főtt tészta, 5 dkg kukorica, 1 db palacsinta, 1 db kisebb pogácsa (3 dkg), 1 szelet pizza (4 dkg), 3 evőkanál müzli, 1 vékony szelet kalács (3 dkg).

A táplálékkiegészítők - mint ahogy nevük is mutatja – a mindennapi étkezések kiegészítésére szolgálnak. Tartalmazzák mindazokat a tápanyagokat, melyekre nap mint nap szüksége van szervezetünknek, és amelyeket még normál és egészséges táplálékokkal sem tudnánk bevinni. Sokkal egyszerűbb egy könnyen emészthető és különlegesen válogatott, tápanyagokban gazdag táplálékkiegészítőt használni, mint naponta megenni akár több kilónyi zöldséget és gyümölcsöt. Leginkább a fejlődő szervezetnek van szüksége a napi vitamin és ásványi anyag mennyiségre. Egy gyereket sokkal könnyebb rávenni, hogy vegyen be egy tablettát, mint hogy egyen meg rengeteg zöldséget.

Dr. Lenkei Gábor: Cenzúrázott egészség

Dr. Lenkei Gábor 1986-ban szerzett orvosi diplomát kitűnő (summa cum laude) minősítéssel. 6 év praktizálás után felhagyott a hivatalos gyógyítási módszerek használatával, mert már nem tudta elfogadni ezek alacsony szintű eredményességét. Kereste a gyenge színvonal okait. Megtalálta. A válaszokat most Ön elé tárja.

-Miért élünk feleannyi ideig, mint lehetne?
-Miért csak a civilizálatlan népek élhetnek 100 évig?
-Kik irányítják az egészségről alkotott fogalmainkat?
-Kik és miért söpörték szőnyeg alá a legfontosabb tudományos felismeréseket?
-Hogyan lehet sok pénzt keresni gyerekeken egy kitalált betegséggel?
-Mik a hízás leggyakoribb okai?
-Kik süllyesztették el a rák hatékony gyógymódját?
-Tudja, milyen egyszerű lenne egészségesnek maradni?

Az egészség

1948-as megalakulásakor a World Health Organization (WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólétt állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”.

Egészségünket meghatározza makro- és mikrokörnyezetünk, a társadalom berendezkedése, szociális érzékrnysége, továbbá személyi kapcsolataink és öröklött tulajdonságaink.


Milyen közvetlen tényezők befolyásolják az egészséget? Ezeket a hatásokat külső és belső tényezőkre bontva, az egyén és a környezete közvetlen kölcsönhatása, vagyis a bio-pszicho-szociális hatások egyen- súlyi állapota jellemzi.

Nemcsak a természeti katasztrófákat (árvíz, szökőár, ózonlyuk, földrengés, stb.), a környezeti ártalmakat, a fertőző betegségeket kell elkerülni ahhoz, hogy megőrizhessük eészségünket. Az emberi magatartás és tevékenység következtében létrejövő egészségkárosító hatásokat is csökkenteni kell, mint példáull a zajt, a vibrációt, az élelmezési, táplálkozási és egyéb higiénés ártalmakat, vagy az önveszélyeztető magatartásokat: a drog, a dohány és az alkoholfogyasztást is.