Minden erőfeszítés ellenére a 90-es évek második felében tovább nőtt a világon az éhezők száma, és jelenleg eléri a 800 millió főt, miközben legalább kétmilliárd ember szenved éhségtől és krónikus tápanyaghiánytól.[1] A trend folytatódni látszik. Számos tényező arra mutat, hogy az emberiség élelmiszer-ellátása az elkövetkező évtizedekben veszélyeknek lehet kitéve.

A legsúlyosabb probléma az üvegházhatás következtében fellépő globális hőmérséklet-emelkedés, amely a csapadék megváltozott térbeli és időbeli eloszlásával, átalakuló szélviszonyokkal, szélsőséges éghajlati jelenségekkel jár együtt. A nagy hőmérsékleti és csapadékingadozások, de akár csak az addigi viszonyoktól való kismértékű eltérés is rendkívül súlyosan érintheti a stabil klimatikus viszonyoktól leginkább függő mezőgazdasági termelést. A terméseredmények a növények életciklusának kulcsfontosságú szakaszában bekövetkező csekély mértékű változás esetén is drasztikusan visszaeshetnek.[2]

Az UNEP kutatása szerint egyes területeken a búza, a rizs, a kukorica és hasonló alapvető mezőgazdasági termékek hozama akár harminc százalékkal is csökkenhet az átlaghőmérséklet emelkedése miatt.[3] A tömegesen a termékenyebb, északabbi vidékekre vonuló földművesek tovább pusztíthatják az erdő- és állatállományt, ronthatják a vízminőséget, csökkenthetik a rendelkezésre álló víz mennyiségét. Már ma is 434 millió ember él vízhiányos területeken, és számuk 2025-re akár 3 milliárdra is nőhet.[4] A probléma különösen a ma is igen rossz helyzetben lévő, fejlődő országokat érinti, akik ezáltal még inkább függővé válhatnak az élelmiszerimporttól. A helyzetet súlyosbítja, hogy a világ művelhető termőterületeinek több mint 80%-a veszített termőképességéből a talaj lepusztulása miatt.[5] Európa esetleges lehűlése vagy a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá válása miatt kontinensünk országai is szembekerülhetnek a rendelkezésre álló élelmiszer mennyiségének csökkenésével, a mezőgazdasági termelés növekvő bizonytalanságával.

Az éghajlati jellemzők változásával korábban ismeretlen betegségek, fertőzések, vírusok jelenhetnek meg olyan területeken, melyek időjárása korábban nem kedvezett fennmaradásuknak.[6] Az új ellenségeknek a védtelen növények, állatok – sőt emberek – ellenállóképesség hiányában könnyedén áldozatául eshetnek, miközben az ellenük való védekezés meglehetősen nehézkes, olykor csaknem lehetetlen.

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos utolsó kérdéskör a biodiverzitás megtartásának problémája.[7] A mezőgazdaságban tenyésztett állatok és termesztett növények nemesítése mára oda vezetett, hogy számos faj tekintetében megszűnt a rá jellemző eredeti változatosság (diverzitás), azaz széles körben egymáshoz nagyon hasonló genetikai és egyéb tulajdonságokkal rendelkező állatokat, növényeket találhatunk a mezőgazdaságban. Ilyen körülmények között egy adott betegség megjelenése esetén csökken a lehetősége annak, hogy egy nagyobb ellenállóképességgel, esetleg immunitással rendelkező változattal helyettesítsék az áldozatul eső példányokat, tehát egy adott fertőzés sokkal súlyosabb következményekkel járhat, mint olyan körülmények között, amikor egy faj több különböző változatát tenyésztik egymás mellett (azaz ilyen értelemben nagyobb a biodiverzitás).

A mezőgazdasági művelés alá vont területek kiterjesztése csökkentheti a faji változatosságot a természetes élőhelyeken, felbomlasztva a sérülékeny ökológiai rendszereket, és ezáltal beláthatatlan károkat okozva környezetünkben.

[1] NIERENBERG, Danielle – HALWEIL, Brian [2005]: Az élelmezés biztonsága. In A világ helyzete 2005, Föld Napja Alapítvány, Budapest 85. o.

[2] NIERENBERG, Danielle – HALWEIL, Brian [2005]: Az élelmezés biztonsága. In A világ helyzete 2005, Föld Napja Alapítvány, Budapest 85. o.

[3] UNEP, Climate Change: Billions Across The Tropics Face Hunger and Starvation as Big Drop in Crop Yields Forecast. Press release, Marrakech/Nairobi,/Manila, 2001. November 8.  http://www.unep.org/Documents.Multilingual/Default.asp?DocumentID=225&ArticleID=2952&l=en

[4] NIERENBERG, Danielle – HALWEIL, Brian [2005]: Az élelmezés biztonsága. In A világ helyzete 2005, Föld Napja Alapítvány, Budapest 84. o.

[5] NIERENBERG, Danielle – HALWEIL, Brian [2005]: Az élelmezés biztonsága. In A világ helyzete 2005, Föld Napja Alapítvány, Budapest 84. o.

[6] NIERENBERG, Danielle – HALWEIL, Brian [2005]: Az élelmezés biztonsága. In A világ helyzete 2005, Föld Napja Alapítvány, Budapest 95. o.

[7] NIERENBERG, Danielle – HALWEIL, Brian [2005]: Az élelmezés biztonsága. In A világ helyzete 2005, Föld Napja Alapítvány, Budapest 86-91. o.