A legtöbben kétséget kizáróan érvelnek az egyik vagy másik mellett, pedig gyerekként sokan mindkettőt megették. Aztán történik valami, aminek hatására inkább választják az éhségsztrájkot, mint a sóskát vagy éppen a spenótot. Mi lehet az oka ennek a nagy ellenszenvnek? Miért nem adnak egy újabb esélyt a két ártatlan zöldségnek? Menzaundor

Bár tudományos kísérletek nem támasztják alá, a tapasztalat mégis azt mondja, hogy egy sokszor ismételt vagy rosszul elkészített étel beleég az ember emlékezetébe. Ezért utasítunk el számos fogást, és itt nem a mindenkit megosztó pacalra vagy szalontüdőre gondolunk. Olyan egyszerű ételeket utáltattak meg velünk gyerekkorunkban a különböző menzákon, mint a kelkáposzta-főzelék, aminek jellegzetes illatát már az első becsengetésnél is éreztük, a mákos tésztát amin a mák és tészta valahogy sosem került szimbiózisba, a székelykáposztát, amiből a káposztán kívül általában minden más kimaradt. De ide sorolható a finomfőzelék is, amiben a egy addig ismeretlen zöldséggel, a rántáscsomóval találkozhattunk, de a közétkeztetés gondoskodott a rakott tészta és a gulyásleves renoméjáról is.

"A múltkor vettem két fagyasztott sóskát, a haverom rákérdezett, hogy tudom-e, hogy sóskát vettem? Mondtam, hogy igen, miért? Erre újra, értetlenkedve megkérdezte, hogy akkor tudom-e, hogy ez nem spenót. Nem értettem a hitetlenkedését, én mind a kettőt szeretem. A sóskának finom édes-savanykás íze van, szeretem nyersen is. A spenót meg alapvetően íztelen, én mindenféle indiai fűszerekkel ízesítem" - mesélte az elkötelezett zöldséghívő Tamás.getMultiCimke()

Idézettünk azon kevesek közé tartozik, aki a spenótot és sóskát is kedveli. Ha választásra kerül a sor, a legtöbben egyértelműen leteszik a voksukat valamelyik zöldség mellett, olyan viszont, aki mindkettőt szívesen megenné, alig akad. Pedig nagy különbség, sem külalakra sem pedig ásványi anyag tartalomra nincs köztük. Azonban ezek a tulajdonságok mit sem érnek, ha az érveket vagy az ellenérveket kell összeszedni, egyik vagy másik mellett. Az például egyértelműen kiderül, hogy a főzés utáni küllem kategóriát a spenót nyeri, a kétes színű sóskával szemben, ami néhány perces párolás után kénytelen érzékeny búcsút venni erőteljes színétől.

Óvodában dőlhet el a kérdés

 

A legtöbb kisgyerek az óvodába kerülés előtt szívesen megeszi mindkét zöldséget, bár az anyatejen nevelkedett, édes ízekhez szokott gyerekeknél elsősorban a sóska a favorit. Molnár Kata zöldséges legalábbis így tapasztalata. "Sóskából mindig jóval több elfogy, mint spenótból, a kisgyerekes anyukák inkább azt kérik. Teltebb az íze, mint a spenótnak, ráadásul a hazai adottságok tökéletesek az alapvetően igénytelen és folytonérő sóskának. Ezzel szemben a spenótot az év nagy részében importáljuk, és a külföldi soha nem olyan ízletes, mint a magyar. Az viszont tény, hogy a spenótot sokkal többféleképpen lehet elkészíteni, mint a sóskát. Ez utóbbit a legtöbben csak főzelék formájában tudják elképzelni."

 

Otthon a gyerekek még nem ellenkeznek a sóska édeskés íze miatt - nem így az óvodában. A mamától elfogadják az okkerzöld masszát a tányéron, a közétkeztetésnek viszont már nem bocsájtják meg. "Nemcsak a gyerekek, én sem eszem meg a sóskát: sem a színe, sem az állaga nem meggyőző. Ezzel valószínűleg a közétkeztetés is tisztában van, ugyanis jóval többször adnak spenótot, mint sóskát. Persze még mindig a milánói makaróni a sláger, de a spenóttól legalább nem undorodnak, szemben a kelkáposzta-főzelékkel. Az ovisokat egy darabig könnyen meg lehet győzni mesékkel, amíg a spenót jótékony hatását maga Popeye igazolja, addig a sóskához nem kötnek semmilyen legendát" - értékelte a sóska helyzetét Thurányi Katalin óvónő.

Nem a genetika

A közétkeztetésnek meghatározó szerepe van abban, hogy melyik gyerek lesz válogatós, és melyik mindenevő. "Hiába mondom a mostanra már felnőtt fiamnak, hogy a gombának nincs rossz íze és érdemes kipróbálni, az iskolai menzán úgy megutálta, hogy azóta sem hajlandó enni belőle. A legtöbb menzán elrontott legtöbb étellel sajnos így vannak a gyerekek, és sok felnőtt is. Ezért nem hiszem, hogy a sóska és spenót szeretetét vagy utálatát a genetikában kellene keresni" - nyilatkozta Miháldy Kinga dietetikus. "Egy rosszul sikerült, kétes állagú, savanyú sóska vagy keserű spenót egy életre elveheti a gyerek kedvét mindkét zöldségtől."

 

A körítés a lényeg

"Nálunk egyik sem túl nagy kedvenc. Sőt! Kijelenthetem, önmagában, főzelékként egyik sem csúszik az ovisoknak. Viszont túróval a spenót, beleépítve valamilyen sós tortába mindig jól fogy. A sóska kevésbé jól variálható és élénkebb az íze, így az nem akkora kedvenc" - mondta a magánóvodát is üzemeltető gasztroblogger Ugrai-Nagy Tünde, alias Ízbolygó.

"Egyébként az összes zöldségfélével kapcsolatban elmondható, hogy a csomagolás, körítés sokat számít. Szinte hihetetlen, de a céklakrémleves klassz feltéttel az egyik legmenőbb kaja nálunk az oviban." 

Ennyi lenne a sóska és a spenót titka? Kaldeneker György mesterszakács szerint is könnyen megoldható a kérdés. "Van néhány olyan barátom, akik nem ettek soha életükben spenótot, egészen addig, amíg én nem főztem nekik. Fokhagymásan, tejszínesen, ahogy kell. Az összes megszerette. A rántott vagy sima zsemlével sűrített főzeléket én sem szeretem."

"Spenótot számtalan kultúra ismeri és építi bele az étrendjébe, ebből a szempontból a sóska perifériára szorult, megcukrozzuk és főzelékként vagy levesként fogyasztjuk, ha valakinek nem ízlik, nehéz a fűszerezéssel próbálkozni, a sóska esetében korlátozottak  a lehetőségeink. A sóska jóval egyhangúbb étel. Az viszont érdekes, hogy az alapvetően zöldségkedvelő gyerekek a sóskát és spenótot is megeszik nyersen, főzve azonban a tapasztalataim szerint a spenót a népszerűbb"

 

Vitaminok és az oxálsavMind a spenót, mind a sóska vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag növény. "Különösen gazdagok kalciumban, amelyből a magyar lakosság amúgy is keveset fogyaszt" - mondta el lapunknak Dr. Fekete Sándor Györggyel, az Állatorvos-tudományi Egyetem professzora. A spenót bővelkedik továbbá vasban (bár nehezen felszívódó formában tartalmazza), magnéziumban, és véralvadásgátló káliumban. A vitaminok közül az A, a B9 és a C-vitamin található meg benne jelentősebb mennyiségben. "Folsav tartalma miatt különösen ajánlott kismamáknak" - javasolja a professzor.
A sóska savanykás íze étvágygerjesztő, magas C-vitamin tartalma miatt hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására, megelőzésére is. Ezentúl sok meszet, foszfort és vasat is tartalmaz.

Fogyasztásukat azonban nem ajánlatos túlzásba vinni, ugyanis mindkét zöldségben viszonylag nagy mennyiségben található oxálsav, ami gátolja a vas és a kálcium felszívódását és a kőképzésre hajlamos embereknél fokozhatja a vese-, és epekőképződést .A spenót magas folsav tartalma miatt, várandós kismamáknak különösen ajánlott. "Nagyon fontos, hogy nagy mennyiségben és túlságosan sűrűn ne fogyasszunk se spenótot, se sóskát. Általában az szoktuk javasolni, hogy 10-14 naponként kerüljön az asztalra minél változatosabb formában Ezalatt az idő alatt az egészséges szervezet feldolgozza a bennük található ásványi anyagokat és vitaminokat és nem kell tartani a kőképződéstől ." - nyilatkozta az oxálsavról Miháldy Kinga dietetikus. "Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a készítés során a nyersen is fogyasztható salátaként a sóska , spenót ilyenkor megtartja az oxálsav tartalmát azonban ha főtt ételként fogyasztjuk a sóska és spenót első főzőlevét öntsük le, ugyanis ebben a lében már kioldódik az oxálsav jelentős része.

 

[origo]

 

 

http://www.lifenetwork.hu/lifenetwork/taplalkozastudomany/20100313-soska-spenot-ki-melyiket-szereti-es-miert.html